Körkép – Kikre figyelj oda jobban az előszezonban?

A nyári hírek alapján összegyűjtöttünk néhány új nevet, leginkább őket lehet érdemes alaposabban megnézni a következő három meccsen. Egy füst alatt gyorsan sorra vesszük az érdekesebb különversenyt ígérő csapategységeket is. A facebookos közlésekhez képest itt egy bonus tracket is találtok, természetesen a támadófalból.

Shaquill Griffin (mezszám: 26, poszt: CB, így jött: 2017 draft)

Az edzőtábor első heteiben Lane lelte meg újra a góllövőcipőt, és tűnt biztos befutónak Sherman túloldalára. Egy kisebb sérülés miatt azonban pihentették, helyét a kezdők között így a harmadik körös újonc vette át. Griffin rögtön bizonyította, hogy érdemes lehet a több játékidőre is, méreteihez képest különösen fürge, nagyon érzi és magabiztosan kezeli a labdát, gyorsan tanul. Shead felépülésével a szezon közepére érdemi mélység állhat elő az utóbbi években eléggé one man showként működő cornerback poszton.

Chris Carson (mezszám: 32, poszt: RB, így jött: 2017 draft)

Támadóoldalon az edzőtábor pozitív meglepetésembere a hetedik körben toborzott rookie futó. Nemcsak az edzők említik gyakran a legjobbak között, hanem a dicséretekkel egyébként fukarkodó Doug Baldwin elismerését is sikerült kivívnia. Rawls és az egyre karcsúbb Lacy egymás között lejátszák majd az első számúságért a saját meccsüket, a robbanékony Prosise az offense húzóembere lehet, ha nem töri el magát folyton. A fullback poszton Reece személyében dörzsölt veteránnal számolhatunk. Mögöttük azonban, Collins, Tre Madden és Mike Davis kihívójaként lehet keresnivalója Carsonnak, akiben benne van, hogy megismétli Troymaine Pope tavalyi emlékezetes előszezonját, de a jó formát képes lehet nála tartósabban is megőrizni.

Bradley McDougald (mezszám: 30, poszt: FS, így jött: 2017 FA)

A Seahawks a liga legjobb safetypárosával rendelkezik, azonban a nemrég hosszabbított Kam Chancellor három éve nem játszott végig szezont, Earl Thomas pedig tavaly először mulasztott alapszakaszmeccset, rögtön ötöt. Kell a minőségi csere, elsősorban erre a szerepre hoztuk a volt tampai McDougalt, aki free és stong safetyként is bevethető. Az eggyel pozitívabb, mert a kezdők sérülésével nem számoló forgatókönyv, hogy az újonnan érkezett képességeit kiaknázandó három söprögetővel állunk fel az ellenfelek futási vagy több tight endes próbálkozásaival szemben. Akárhogy is, a 30-as augusztusban többet lesz pályán, mint bármelyik mezszámszomszédja, bőven lesz alkalma bizonyítani, hogy jó lóra tettünk vele. A poszton a rookie Thedric Thompson villoghat még leginkább.

Cyril Grayson (mezszám: 13, poszt: WR, így jött: 2017 UDFA)

Az elkapósor eleje világos: Baldwin, Lockett, Kearse és Richardson tuti befutók, az 53-as keretbe rajtuk kívül még ketten férhetnek be. A legparádésább találat Grayson lehetne, aki az egyetemen atletizált, 400-as futóként ért el szép eredményeket. A sebessége tehát nyilván rendben van, az elmúlt hetek tapasztalatai szerint más pályán is jól mozog, a labdát is ügyesen szelidíti meg. Baldwin lábára ráestek egy edzésen, és bár a baj nem komoly, elővigyázatosságból kiülte az első felkészülési meccset. Több lehetőséghez juthatnak így a tömött sorokban várakozó fiatal wide receiverek: a régebbről ismerős Tanner McEvoy, Kenny Lawler és Kasen Williams mellett az idei eresztésből Amara Darboh és David Moore vehető alaposabban górcső alá.

Quinton Jefferson (mezszám: 99, poszt: DT, így jött: 2016 draft)

Különös módon szolgáltathat igazságot a sors a tavaly szép reményekkel érkezett védőfalembernek. 2016-ban három meccsen léphetett pályára csereként néhány snapben, hogy aztán a súlyosan meghibásodó térde miatt a teljes idényre sérültlistára kerüljön. Most úgy indulhat újra neki, hogy az idei draft első igazolása, Malik McDowell egy quadbaleset miatt akár az egész idényben pihenni kényszerülhet. A fal közepéről érkező passzsiettetés az elmúlt időszakban komoly hiánycikk volt nálunk, Jefferson utolsó egyetemi évében bemutatott 6.5 sackje alapján ezen a fronton is besegíthet. A veterán jelenlétet a poszton Ahtyba Rubin adja, a fiatalos lendületet az idén kiválasztott Nazair Jones és az újoncéve után sokat fejlődött Jarran Reed teheti hozzá. Velük szemben is kellene bizonyítania rátermettségét a legnagyobb mezszámú Seahawknak.

Blair Walsh (mezszám: 7, poszt: K, így jött: 2017 FA)

Ha a rúgóknak csak egy kicsit több becsülete lenne, és kimaradt volna a seattle-i Kaepernick-vizit, a holtszezon legellentmondásosabb igazolási híre a volt Viking megszerzése lett volna. A közönségkedvenc Hauschkát elengedtük a Billshez, a helyére jött Walsh pedig éppen ellenünk hibázott kulcsszituációban egy ordasat. Az edzőtábor eleje a kétkedőket igazolta: az új kicker kezdetben gyakran lőtt mellé, hogy aztán a folytatásban több száz százalékos napot produkáljon. Talán az utolsó esélye nyílt meg nálunk egy parádésan induló, de aztán komoly hullámvölgybe süllyedő karrier feltámasztására, már az edzőmeccseken kiderülhet, képes lesz-e jól élni a lehetőséggel. Special teamben az utánozhatatlan Jon Ryan képviseli a folyamatosságot, a mindenkori mezőnypozíciónk javításában hasznos közreműködő lehet D. J. Alexander, a már megénekelt Grayson, J. D. McKissic vagy Kache Palacio is.

+1 George Fant (mezszám: 74, poszt: OT, így jött: 2016 UDFA)

Tulajdonképpen bárkit beírhattunk volna a támadófalból, végül az egység totemállata mellett döntöttünk, a kosarasból lett tackle a felszínes szakértők örök kedvence marad már. Fant két fronton gyarapodott a nyáron, testtömegét édesanyja főztjéből púpozott kanalakkal szedve növelte, technikai tudását Walter Jones intelmeire támaszkodva mélyítette el. Carroll sokat remél a Fant-Joeckel bal oldali tackle-guard kettőstől, a centerposzt Britté, a jobbszárnyon Aboushi, Glowinski, Ifedi és Pocic helyosztózik a szezonkezdetig. Az 53-as keretbe rajtuk kívül Odhiambo és Roos férhet még be. A közmegegyezés szerint a Seahawks egy közepes falnyira van az éles támadójátéktól, fantörpikus lenne ha Cable egyre kétségbeesettebbnek tűnő útkeresésének évei után végre kiforrna Wilson előtt valami átlagos.

GO HAWKS!