Kérdezz-felelek a Packers Hungary Clubbal

Ha hinni lehet a Trash Talk szavazásának – és nekünk jól esik, hát miért ne tennénk -, Magyarország leglelkesebb NFL-szurkolótáborait a hazai Green Bay és Seattle drukkerek adják. A két NFC élmenő vasárnap este egymás ellen kezdi el az idényt, a legutóbbi találkozó óta eltelt időszakról és az induló szezonnal kapcsolatos várakozásokról kérdeztük egymást a Packers Hungary Club szerkesztőivel. Előbb a magyar sajtfejűek válaszai jönnek, lentebb a sajátjainkat olvashatók.

A Green Bay és a Seattle mostanság a legüzembiztosabban rájátszásba jutó csapatok közé tartozik. Rendszeresen egymásba ütköztek az elmúlt években akár az alapszakaszban, akár később, és többnyire fordulatos, izgalmas meccseket játszottak. Aaron Rodgers és Russell Wilson első és második az irányítók karrier passer rating örökranglistáján. Mindezeket figyelembe véve a komolyabb múltú Packers mennyire tekinti számon tartandó riválisnak a mieinket?

A szurkolótábor mindenképpen annak tekinti, bár ez talán kicsit meg is előzi a Seahawks felemelkedését, és a Fail Mary meccsig megy vissza. A jó hír, hogy utálat azért nincs – ami például nem volt elmondható a 49ersről, amikor Kaepernickkel az élen keresztbe tettek nekünk. A csapat számára is láthatóan ad egy kis extra motivációt a hosszabbításos playoff összeomlás, reméljük, ez kitart a tavalyi nagy győzelem ellenére is.

A legutóbbi találkozó kilóg a sorból, nagyon egyoldalúra sikeredett, 2012 óta először kaptunk ki 10 pontnál többel. Milyen játékerőt képviselhet az idei keret az akkori gárdához képest, kik voltak a legfontosabb érkezők, legérzékenyebb veszteségek a holtszezonban?

Az elmúlt évekhez képest több a változás, ez nagy hátrány lehet az első meccsen. Aki a legjobban fog hiányozni, az Julius Peppers, aki nálunk OLB-t játszott. Az OLB poszt volt a csapat legnagyobb kérdőjele, nem csoda hogy ezt a csapat vezetősége is így gondolta, és a lehetőségekhez képest igyekezett azt megerősíteni, Ahmad Brooks és Chris Odom leigazolásával. Cook és Lacy minőséggel lett pótolva Bennett (+Kendricks) és Montgomery (+Williams) által. Micah Hyde slot corner/safetynek egyedülálló szerepe volt a csapatban, de a két első körös pickkel, illetve kisebb átmozgatással nem fog problémát okozni az ő pótlása. Jellemző hogy Sam Shields szinte már az ember eszébe sem jut, annyira nem lehetett az egészségére számítani. A helyére érkezett Kevin King még nagyon nyers, az első meccseken várhatóan fogunk róla pontokat kapni. Érdekesség, hogy ő inkább a ti sémátokba illik, egy magas, fizikális, press corner.

Eddie Lacy sokadik futóként próbálkozhat Marshawn Lynch örökébe lépni Seattle-ben. Senki nem követte közelebbről a pályafutását, mint éppen ti. Hogy látjátok, képes lehet-e újra a yardokat bőven termelő, a liga élvonalába tartozó running backké válni?

A tehetsége megvan hozzá. A seattle-i halétel valószínűleg jobbat fog tenni neki, mint a wisconsini sajt…

A Seahawks állandó baja a támadófal, de Green Bayben sem minden kerek ezen a fronton. T. J. Lang elment, majdnem hozzánk, hogy aztán végül a csoportellenfél Detroitnál kössön ki, Bulaga lesérült. Milyen állapotban van ez a csapategység?

Nem gondoljuk, hogy összehasonlítható a két fal, a Packers támadófal tavaly is top 5-ös volt, a Seahawksé meg épp bekerült a top 32-be . Tavaly Sitton kiesése az utolsó cutoknál nagy döbbenetet okozott, a csapat azonban gyakorlatilag meg sem érezte. Bízunk benne, hogy Langgel is hasonlóképpen lesz – Bulaga kiesése és általában vett sérülékenysége már nagyobb fejtörést okozhat.

Hogyan alakult az előszezon, az edzőmeccsek tapasztalatai alapján kik azok az új arcok, akikre leginkább érdemes lehet odafigyelni?

Több két TE felállás várható, hiszen több a poszton a pass catcherünk, mint valaha.

Végezetül kérnénk egy tippet a meccs eredményére és a Green Bay teljes szezonjának alakulására (alapszakasz mérlege, esélyek a playoffban).

27-23-as Packers győzelemmel kezdünk. Az alapszakasz sorsolása elég nehéznek tűnik, de egy 12-4-re jónak tűnünk, hacsak nem történik olyan, egy pozíciót érintő sérüléshullámos összeomlás, mint tavaly a corner poszton. Akármilyen mérleggel jutunk is a playoffba, esélyünk minden meccsen lesz – ilyen kellemes az élet Rodgerssel (és Wilsonnal).

Köszönjük az együttműködést a Packers Hungary Clubnak, abban biztosan egyetérthetünk, hogy nem lehet elég hamar vasárnap este! És éljenek soká a Bennett fivérek!

Mi kérdeztünk, a Seahawks Hungary válaszolt!

Nagy nehezen kiböjtöltük a holtszezont, és végre elérkeztünk a 2017-es szezon első játékhetéhez. Az első mérkőzésen a Seattle Seahawks csapatát fogadjuk a Lambeau Fielden, ennek apropóján kerestek meg minket a Seahawks Hungary szerkesztői, egy kis együttműködés céljából. Ők kérdeztek, mi válaszoltunk, majd rajtunk volt a sor, és mi is feltettünk nekik néhány kérdést. A rendhagyó meccsfelvezetés mellett természetesen a szokásos beharangozónk is érkezik majd a héten, viszont addig is az alábbiakban olvashatjátok első heti ellenfelünk magyar szurkolóinak véleményét.

  • Első kérdésként a Seahawks előszezonjára kérdeznénk rá, természetesen leginkább az érkezők/távozók/sérülések tekintetében, voltak-e WTF pillanatok a roster alakulásakor?
    A legfrissebb fájó seb az előszezonban brillírozó, ligaszinten a harmadik legtöbb yardot összehozó elkapó, Kasen Williams elküldése. Kearse elcserélése után biztosnak tűnt a helye a szűkített keretben, a cut után azonnal elvitte őt a Browns. Komolyabb sérültünk a meghatározó játékosok közül a nyáron nem lett, a tavalyi szezon végéről hiányzó Earl Thomas és Tyler Lockett újra játszhatnak. A kosarasból lett left tackle, George Fant egész idényre kiesett, azonban ő egyelőre inkább volt ígéret – miután jelentős súlyt és Walter Jonestól némi szaktudást is magára szedett -, mint biztos megoldás. Ugyanez mondható el a tavasszal elsőként draftolt Malik McDowellről, aki jónak látta quaddal arcra esni, amivel az egész pályafutása veszélybe került. Váratlan és merész húzás volt a megbízható rúgó, Hauschka elengedése, aki helyett az éppen ellenünk emlékezeteset bakizó Blair Walsh jött. Az új kicker előszezonban mutatott játéka azért megnyugtató volt, a denveri McManus után a második legtöbb pontot szerezte a négy forduló alatt, 11-ből 9 mezőnygólt és az összes extrapontot értékesítve. Némi felmordulást még az okozott február óta, hogy a Seattle egyetlen csapatként adott legalább egy látogatásnyi esélyt Colin Kaepernicknek, a csereirányítónk azonban jelenleg Austin Davis.
  • Az előző kérdéshez kapcsolódva, mi a véleményetek a viszonylag friss Sheldon Richardson – Jermaine Kearse trade-ről?
    Richardson Jimmy Graham leigazolása óta a legizgalmasabb szerzemény, aki ráadásul egy amúgy is bivalyerős egységbe érkezik, ami a tight endről kevésbé volt elmondható. Cliff Avril, Michael Bennett és Frank Clark már eddig se sok nyugtot hagytak az ellenfél irányítóinak, a tavalyi drafton első körbe várt Jarran Reed már a második profi évének lát neki. Hátrébb Pro Bowler linebacker és safetypárosok lesik az alkalmat a labdaszerzésre (Bobby Wagner – K. J. Wright, Earl Thomas – Kam Chancellor), és a felsorolásban csak most értünk el Richard Shermanig. Richardson újoncszerződése utolsó évébe lépett, jövőre zsebelné be a nagy pénzt. A Jetsből indulva idén lesz először jó esélye egy tartósabb playoff runra, ha az összejön, 2018-ban nyugodtabban dönthet úgy, hogy a pénztárcájára hallgat. Kearse persze érzékeny veszteség, nem is az általa termelt yardok, hanem a hajlandósága miatt arra, hogy a rájátszásban mutasson be döntő pillanatokban elképesztő elkapásokat. A Green Bay szurkolóinak sem kellhet sokáig kutatniuk az emlékezetünkben egy olyan meccse után, amikor a rendes játékidős interceptionparádé után a hosszabbításban húzott be egy mindent eldöntő labdát…
  • Mi volt az általános reakció a szurkolótáborban Marshawn Lynch “nyugdíjból” visszatérésére, majd Oaklandbe igazolására? Packers szurkolókként talán mi tudjuk a legjobban, mennyire meg tudja osztani a véleményeket ez a visszavonulok-visszatérek játék…
    Lynchet a 12. ember körében is általános szeretet övezi, a drukkerek vele együtt örültek annak, hogy szülővárosa csapatában játszhat, mielőtt az Las Vegasba költözne. Arra nem volt valós esély, hogy Seahawkként térjen vissza, és bár az utódlása még távolról sem lejátszott meccs, idén több jó trónörökös-jelölt játszik Seattleben, mint bármikor korábban. Lacyt nektek nem kell bemutatni, Thomas Rawls már párszor megvillantotta oroszlánkörmeit, a jó kezű C. J. Prosise egészen különös minőséget hozhat az offensebe, ehhez persze nem árt, ha mindannyian (karcsúak és) egészségesek tudnak maradni. A fekete ló az idei hetedik körben behúzott Chris Carson, aki az előszezonban rutinosabb vetélytársakkal szemben vívta ki a keretben maradás jogát. Szóval a magyar fanok is boldogok lesznek, ha Lynch jól érzi magát odahaza, akár egészen az AFC-döntőig is.
  • Karrierjének kezdetén igazi futó-irányítóként lehetett Wilsonra tekinteni, 2014-ben például 118 próbálkozásból 849 yardot és 6 TD-t is szerzett lábon kihordva. Az előző szezonban viszont ez látványosan megváltozott, közel sem iramodott meg annyiszor, mint korábban. Mit gondoltok, saját döntés lehet ez, vagy inkább edzői részről “korlátozzák” le, hogy védjék a sérülésektől és az esetleges agyrázkódásoktól? Illetve mire számítotok tőle idén?
    Wilson nem elővigyázatosságból vagy taktikai megfontolásból futott kevesebbet tavaly, mint bármikor korábban. Az első néhány fordulóban beszerzett három, vastagon fáslizandó sérülést (egyik boka, másik térd, mellizom), és bár meccset nem hagyott ki egyet sem, mozgásában erősen korlátozott volt, csak a rájátszásban kezdte korábbi önmagát idézni. Arra lehet számítani, hogy idén újra fürgébb lesz, de már megtanult a labdáktól sokkal gyorsabban szabadulni is. 2015 második felében volt egy MVP-szintű félszezonja, ha a támadófal csak egy közepesnél nem sokkal gyengébb teljesítményt nyújt előtte, simán képes lehet megismételni azt. A jelenlegi állás szerint egyedül Aaron Rodgers rendelkezik nála jobb karrier passzmutatóval, nem kizárt, hogy 2017-ben csökkenhet a különbség kettejük között, de legalábbis DangeRuss is felkapaszkodik 100 fölé.
  • Tudjuk, hogy lerágott csont már, de nem tudjuk kihagyni, ha már Seahawks szurkolóktól kérdezhetünk… Az 1 yardos vonalról futnátok vagy passzolnátok? ?
    Leginkább felejtenénk… ? Mindenképpen gyógyír lenne a sebre, ha egy újabb döntőn a Patriotst részesíthetnénk az előzőleg a Broncosnak kijutott elbánásban. ?
  • Végül mi is kérnénk pár jóslatot tőletek, mi lesz a meccs eredménye, illetve mit vártok a szezonra?
    Bár még csak az első forduló jön, de talán senkit nem érne váratlanul, ha a vasárnapi csörte a végelszámolásnál az NFC első kiemeléséről is dönthetne. A tavalyi súlyos vereség után némi egészséges revansvágy is fűtheti a mieinket. Bár a sorsolásunk a könnyebbek közé tartozik (a teljes AFC South + az új stábbal újraépülő 49ers és Rams kétszer is benne van a példa kedvéért), az idegenbeli Green Bay azon kevés számú mérkőzés egyike, ahol egy bukta is beleférhet. Russell Wilson óta nem volt Seahawks-idény legalább 10 alapszakasz- és legalább egy rájátszás-győzelem nélkül. Ez a sorozat jó eséllyel idén sem szakad meg, és talán azzal sem túlzás kalkulálni, hogy nem kapunk ki többször tétmeccsen, mint ahányszor nyertünk az elmúlt egy hónapban felkészülésin (4). Szóval a hétvégén inkább nektek áll a zászló, de vereségre a nyitókörben mégse tennénk, úgyhogy jó nekünk a döntetlen (24-24).

Mi kérdeztünk, a Seahawks Hungary válaszolt!

Seahawks menetrend 2017 – a teljes lista

Íme a Seattle Seahawks 2017-es alapszakaszának teljes menetrendje…

Íme a Seattle Seahawks 2017-es alapszakaszának teljes menetrendje…

1. FORDULÓ
2017. 9. 10. (vasárnap), 22.25
Green Bay Packers–Seattle Seahawks

2. FORDULÓ
2017. 9. 17. (vasárnap), 22.25
Seattle Seahawks–San Francisco 49ers

3. FORDULÓ
2017. 9. 24. (vasárnap), 22.05
Tennessee Titans–Seattle Seahawks

4. FORDULÓ
2017. 10. 2. (hétfő), 2.30 (Sunday Night Football)
Seattle Seahawks–Indianapolis Colts

5. FORDULÓ
2017. 10. 8. (vasárnap), 22.05
Los Angeles Rams–Seattle Seahawks

6. FORDULÓ
Bye week

7. FORDULÓ
2017. 10. 22. (vasárnap), 22.25
New York Giants–Seattle Seahawks

8. FORDULÓ
2017. 10. 29. (vasárnap), 21.05
Seattle Seahawks–Houston Texans

9. FORDULÓ
2017. 11. 5. (vasárnap), 22.05
Seattle Seahawks–Washington Redskins

10. FORDULÓ
2017. 11. 10. (péntek), 2.25 (Thursday Night Football)
Arizona Cardinals–Seattle Seahawks

11. FORDULÓ
2017. 11. 21. (kedd), 2.30 (Monday Night Football)
Seattle Seahawks–Atlanta Falcons

12. FORDULÓ
2017. 11. 26. (vasárnap), 22.05
San Francisco 49ers–Seattle Seahawks

13. FORDULÓ
2017. 12. 4. (hétfő), 2.30 (Sunday Night Football)
Seattle Seahawks–Philadelphia Eagles

14. FORDULÓ
2017. 12. 10. (vasárnap), 19.00
Jacksonville Jaguars–Seattle Seahawks

15. FORDULÓ
2017. 12. 17. (vasárnap), 22.05
Seattle Seahawks–Los Angeles Rams

16. FORDULÓ
2017. 12. 24. (vasárnap), 22.25
Dallas Cowboys–Seattle Seahawks

17. FORDULÓ
2017. 12. 31. (vasárnap), 22.25
Seattle Seahawks–Arizona Cardinals

Seahawks menetrend 2017

Az előző szezont csoportelsőként, 10-5-1-es mérleggel zártuk, a jövő évi ellenfeleink közül csak négy csapat – az Atlanta, a Dallas, a Giants és a Green Bay – zárt jobb mérleggel. Íme a teljes meccslista a 2017-es idényre.

Hazai mérkőzések

  • Arizona (7-8-1)
  • LA Rams (4-12)
  • San Francisco (2-14)
  • Philadelphia (7-9)
  • Washington (8-7-1)
  • Houston (9-7)
  • Indianapolis (8-8)
  • Atlanta (11-5)

Idegenbeli mérkőzések

  • Arizona (7-8-1)
  • LA Rams (4-12)
  • San Francisco (2-14)
  • Dallas (13-3)
  • NY Giants (11-5)
  • Jacksonville (3-13)
  • Tennessee (9-7)
  • Green Bay (10-6)

Ebből a tíz okból lesz történelmi a Seahawks 2015-ös idénye

Összegyűjtöttünk 10+1 adatot, remélt eredményt, amitől az idei szezon olyan lehet a csapat és meghatározó játékosai számára, amilyen sosem volt még korábban.

1. Átbillenő örökmérleg

Az 1976 óta a profi ligában küzdő Seattle Seahawks összesített alapszakasz győzelem-vereség mérlege még sosem volt pozitív. Az elmúlt három évben -26-ról -2-re sikerült ledolgozni ezt a mutatót, most 305-307-tel állunk. Talán nem vall túlzott elbizakodottságra, ha azt reméljük, hogy akár már az első néhány fordulóban 0.500 fölé verekedhetjük magunkat. Ehhez éppen hárommal több W kell, mint amennyi L sikeredik. Ha valami rendkívül súlyos katasztrófa nem történik, a korszakhatárt jelentő mérföldkőig az előttünk álló szezonban garantáltan elérünk.

2. Zsinórban negyedszer nyerni a rájátszásban

A Seahawksnak még sosem jött össze legalább egy playoff-győzelem négy egymást követő évben. A csapat 2003 és 2007 között öt idényben is túlélte az alapszakaszt, de az első két próbálkozásnál már a wild card körben elbukott. Jó lenne ebben is túllépnünk az árnyékunkat.

3. Harmadszor a főcsoport élén

Még soha, egyetlen csapatnak sem sikerült egymás utáni szezonokban kettőnél többször a nemzeti főcsoport legjobbjának bizonyulnia. Az NFC-rekordot az év elején már beállítottuk, a következő feladat túlszárnyalni azt.

4. Primetime!

A franchise egész történetében nem játszott a csapat egyetlen szezon alatt öt főműsoridős meccset. Idén ez összejön, a Packers, Lions és Ravens elleni derbiken túl a San Franciscó-i vendégszereplés és a hazai Arizona is a kitüntetett műsorsávban megy le. E körülmény egy mélyen sportszakmai szempontból biztosan okot ad a derűlátásra: a Pete Carroll-érában 13-1-es győzelmi mutatóval állunk a primetime meccseken.

5. Minden irányítók legeredményesebbike

Egyetlen irányító sem nyert annyi meccset karrierje első három alapszakaszában, mint a 36 győzelmet produkáló Russell Carrington Wilson. Az első négy szezont vizsgálva jelenleg Joe Flacco áll az élen, aki 44 winnel büszkélkedhet. Wilson tehát jócskán lőtávolon belül van: ha nekiállunk hengerelni, akár már az idény közepére beállítja a jelenlegi rekordot. Persze nem árt hátrafelé is figyelnie, Andrew Luck lemaradása mindössze három győzelem…

6. 10000 yard először…

Russell Wilson jelenleg 181. a karrierjük során legtöbbet passzoló irányítók listáján 9950 yarddal. Az előtte álló Mark Malone már 10175 yardot dobált össze a nyolcvanas években, döntő részben a Pittsburghnél. Ha nagy baj nem történik, az irányítónk a szezon első meccsén eléri a fontos mérföldkőnek számító 10000 yardot. Többen arra számítanak, hogy a holtidényben derekasan megerősített fegyverzete idén 4000 yardon is túl repítheti Wilsont, ami profiként először esne meg vele.

7. …10000 yard másodszor

Marshawn Lynch 8695 futott yardnál tart, a hiányzó 1305 yardnál éppen eggyel cipelte többet a labdát a 2014-es alapszakaszban. A szörnyeteg az ötszámjegyűvé váló teljesítménnyel a liga running back örökrangsorának harmincas élmezőnyébe taposhatja be magát (most a 35.). Beast Mode a szezon kétharmada környékén megelőzhet két seattle-i dobogóst, ha az eddig Seahawks-mezben futott 5930 yardot nagyjából nyolcszázzal megfejeli. (Chris Warren és Curt Warner kicsivel 6700 feletti mutatóval második és harmadik.) A legendás Shaun Alexander (9429 yard kék-zöld-szürkében) lekörözéséhez azért még kéne néhány erős idény. Az azonban könnyen megtörténhet, hogy Lynch már november táján minden idők második legtöbb yardot termelő futója lesz Seattle-ben.

8. A szenzációs hármas

Jimmy Graham, Marshawn Lynch és Russell Wilson összesen 33 touchdownt szerzett az elmúlt szezonban (utóbbinak természetesen csak a futott hatpontosaival számolva). Hét (7!!!) olyan csapat volt a ligában, amelynek ennél kevesebb sikerült a 2014-es idényben (Cardinals, Browns, Buccaneers, Raiders, Titans, Jaguars, Jets). További kettő pedig pont ugyanannyit hozott össze, mint az említett urak (49ers, Redskins). Sőt: 2012 óta minden idényben volt több olyan csapat is, amely TD-ben nem tudta felülmúlni a fantasztikus triót. (2013-ban a Bucs, a Raiders, a Jets és a Jags, 2012-ben a Cards és a Chiefs nem tudta meghaladni összesített teljesítményüket.) Sőtsőt, 2011 óta Grahamnek és Lynchnek Wilson pontszerző futásai nélkül is minden évben sikerült ez a bravúr. Sőtsőtsőt, és akkor még egyetlen szót sem ejtettünk az elkapókról, köztük egy bizonyos Tyler Lockettről…

9. Hauschka a legnagyobb király

A kicker a következő szezon végére a Seattle Seahawks valaha volt harmadik legeredményesebb pontgyárosa lehet. A rúgó jelenleg 504 ponttal hatodik az örökrangsorban. Mivel az elmúlt négy szezonban mindig magabiztosan 100 pont fölött teljesített, az extrapont szabályok változása ellenére is megelőzheti a 608 ponttal most bronzérmes Steve Largentet. A franchise legtöbb pontot gyűjtő játékosa is kicker, a nyolcvanas években 810 pontot rúgó Norm Johnson. A dobogó második fokán Shaun Alexander áll 672 ponttal. Adam Vinatieri két profi évtized és több mint 2100 pont után, 42 évesen újabb szezonjára készül a Coltsnál. A 29 esztendős Hauschka egy viszonylag olcsó poszton játszva tehát könnyen (akár három éven belül) a Seahawks all-time rekordere lehet, ha marad és testi épséggel is bírja.

10. Ryan, a helyi puntbajnok

Jon Ryan a jelenlegi állás szerint a második legtöbb yardot (24120) rugdosta össze puntból a Seahawksnál a 90-es években küzdő Rick Tuten után. 44.7-es átlagával számolva 3-4 próbálkozásból ledolgozza a 146 yardos lemaradást, így már az első fordulóban rekorderré válhat. A leghosszabb punt már most az övé a csapatnál, 2011-ben a 49ers ellen rúgott 77 yardot.

+1

A Seattle Seahawks Hungary Facebook-oldalát most 867-en követitek. Az eddigi átlagos gyarapodással számolva úgy fél éven belül csatlakozhatunk a magyar szurkolói csoportok két négyszámjegyű gigászához (Patriots.hu és Green Bay Packers Hungary). Persze azt sem vesszük zokon, ha egy kicsit segítetek felpörgetni a felzárkózást…

 

Draft beharangozó Seahawks szemmel

Hamarosan itt a 2015-ös draft, így itt az ideje, hogy megnézzük mire is számítsunk mi Seahawks fanok az off-season legfontosabb eseményén.

Jó szokásunkhoz híven idén sincs első körös választási jogunk, mivel a Jimmy Graham trade keretén belül megváltunk tőle. Erre jöttek pro és kontra érvek, hogy be fog e válni, majd az idő eldönti. Azonban az első kör híján is van elég pickje a csapatnak, összesen 11db.

Egészen pontosan: 63., 95., 112., 130., 134., 167., 170., 181., 209., 214. és a 248. pick. Ez a sok választási jog lehetővé teszi, hogy igen aktív legyen a csapat a drafton, nem csak azért mert sokszor fog választani a Seahawks (jelen állás szerint az NFL-ben a legtöbbször), hanem azt is, hogy több cserével fel-le lehessen mozogni egy-egy kiszemelt játékosért.

Nézzük sorra milyen posztokra érkezhetnek ezek a kiszemelt játékosok.

John Schneider szerint a fő prioritás a támadófal megerősítése. Ez nyílvánvaló, hisz eddig is nagyon gyenge volt az egység, és még távozott is a kezdő C (Unger) és LG (Carpenter). Így jelenleg  minimum 2 kezdőszintű játékost keresünk. A 2.körben biztos vagyopk benne, hogy ide fog jönni egy C vagy OG, idén nem lesz olyan a draft elején olyan hülyeségek mint az utóbbi években (Carpenter, Michael, stb), és végre a hiányposztra jön egy jó játékos.

Kiket is várok? Leginkább két játékosnak örülnék, az egyik Hroniss Grasu (C), illetve AJ Cann (OG). Grasu Ungerhez hasonlóan az Oregon egyetemre járt, a draftclass 2.legjobb centerének tarjta mindenki, rögtön 1. naptól fogva kezdhet, csakúgy mint AJ Cann LG poszton. Cann nagyszerű futásblokkoló guard, hasonlít Carpenterhez, nagyon tetszene az ő választása.

Ha később (3-4.körben) jönne csak OG/C akkor a már nem biztos hogy, rögtön kezdőként számolna velük a csapat. A jelenlegi kezdők (C: Patrick Lewis , LG: Alvin Bailey) talán egy 4.körös rookienál még előrébb tartanak.

Ha így tesz a csapat és nem a 2. körben választunk támadófal-játékost, akkor CB vagy WR lehet a választás. Nyílván ezek a needek, nem annyira égetőek mint az OL. Elkapók közül akik 2.körben elérhetőek és el is fogadnám őket: Nelson Agholor (USC), Sammy Coates (Auburn), Dorail Green-Beckham (Oklahoma). Ők akár 1.nap kezdhetnének Kearse helyén. Vannak persze olyan elkapók akiket nagyon nem szeretnék a 2.körben: Devin Smith (Ohio State), Philip Dorsett (Miami), ők ugyanazt tuidják mint Paul Richardson, szóval feleslegesek lennének.

CB posztra is jöhet erősítés mint írtam fentebb. Maxwell lelépett, helyére pedig Cary Williams nem a legjobb opció. Nagyon sok a jó képességű CB, 2-3.körben lehet olyanokat találni akik hamar kezdők lehetnek: PJ Williams (Florida State), Byron jones (Uconn), Eric Rowe (Utah), Alex Carter (Stanford), Josh Shaw (USC). Ők azok a kicsit nagyobb méretű CBk akiket szeret a csapat, így esélynek tartom, hogy ha CB-t kell váalsztani akkor közölük jön valaki.

Amit én még eltudok képzelni az a DE húzás még. Személy szerint ha nem OL, akkor legyen DE. Bennett és Avril mögé nagyon kell még egy jóféle pass rusher DE, ezt a 2.körben be is lehet húzni, pl.: Preston Smith, Danielle Hunter, Hou’oli Kikaha, Eli Harold.

Tehát a 2.körben OL-t várok, nagyon várjuk hogy az is lesz, de CB, WR vagy DE húzás is lehet. Később már szinte minden posztra jöhet erősítés, a depht bővítése. OT, DT, OLB, S és QB érkezésére is lehet számítani. Mivel depht szinten nem állunk jól ezeken a posztokon. 5-6-6.körben én mindenképpen olyan projekt játékosokra számítok akiket senki nem ismer; az egyetemi foci 2-3. osztályából jönnek; DT volt a posztjuk és OG-t akarunk csinálni belőle; nagyon atletikus CB/FS keverékek; gyors, mozgékony OLB-k, stb. Én ezeket már megszoktam, de nyílván a draft 3. napján fel fog húzni.

 

A draft első köre csütörtökről péntekre virradóan lesz látható 2 órától, a 2-3. kör másnap 1órától, a draft többi része pedig szombaton 18.00-tól. Ha van kedvetek nézzétek a draftot egy nagyobb NFL szerető társasággal a budapesti End Zone Pupban, vagy nézzétek a bowl.hu-s közvetítést, és persze olvassátok twitter csatornánkat (@seahawks_hu), hiszen „tweetdöppingre” számíthattok az egész draft alatt.

 

TOP 5 Seahawks draft 2010 óta

A szemfülesek nyilván rávágják, hogy a John Schneider – Pete Carroll-éra kezdetei óta nem is volt több, mint éppen öt draft. Ezek között azonban világos sorrend állítható, ha másért nem, hogy a napok, de inkább már csak órák múlva kezdődő idei nagy válogatás előtt felmérjük a csapatvezetés eddigi teljesítményét.

1. 2012

A Seahawks egy híján napra pontosan három éve húzta ki, elsősorban Schneider sugallatára, a túl kicsinek és örökös cserének elkönyvelt irányítót, Russell Wilsont. Egy franchise QB megtalálása önmagában megérné az első helyet, ám abban az esztendőben érkezett meg Bruce Irvin és Bobby Wagner, akik vitán felül a védelem alapemberei lettek. Robert Turbin, Jeremy Lane, J.R. Sweezy és Greg Scruggs is 2012 óta van nálunk, velük együtt a tavalyi mellett éppen ez a draft az, ahonnan a legtöbb, hét játékos található meg a jelenlegi, kibővített rosteren.

2. 2010

A liga legjobb safety párosa, Earl Thomas és Kam Chancellor ekkor került északnyugatra, ebből az évből való az elmúlt félévtized legmagasabb pickje, a hatodik helyen behúzott Russell Okung is. Egyelőre beváltatlan ígéret, de idén lehetőséget kaphat a megkapaszkodásra Anthony McCoy. Golden Tate kiválasztása óta nem szereztünk jobb WR-t, nagy kár, hogy a Harvin-trade miatt csak Detroitban futhatta ki igazi formáját. Az akkoriak közül még Walter Thurmond méltó említésre, aki Philadelphiában találkozik újra össze Byron Maxwellel.

3. 2011

Az idei szabadügynök-piac éppen ebben a draft classban végezte a legnagyobb pusztítást: Maxwell mellett elment Carpenter és Malcolm Smith is. De megmaradt nekünk a liga legjobb cornerbackje, Richard Sherman és tisztes szerződéssel hosszabb tartózkodásra tudtuk bírni a keményen dolgozó K.J. Wright-ot is.

4. 2013

A 11 kiválasztottból öten játszanak még zöld-kék-szürkében, közülük a legtöbbet Jordan Hill és Luke Willson tette hozzá az elmúlt két szezonhoz. Christine Michael, Jesse Williams és Tharold Simon mostanáig még biztosan nem hozta azt, amit a menedzsment megláthatott bennük két éve. De hátha éppen a következő lesz az ő nagy szezonjuk…

5. 2014

Az összevetés és hátrasorolás persze igazságtalan, újoncévében viszonylag kevés játékos tesz csodát egy fiatal alapkerettel működő csapatban. A kiugrás leginkább WR és OL posztokon sikerülhetett volna, Paul Richardson sérülése előtt egyre biztatóbb játékot mutatott, Kevin Norwood is jobban terhelhetőnek tűnt, Justin Britt pedig kitartóan kereste a helyét. A kilenc kiválasztottból Garrett Scott egészségügyi probléma miatt nem kaphatott feladatot a pályán, Kiero Small meg elszerződött, de a már említetteken túl Cassius Marsh, Kevin Pierre-Louis, Jimmy Staten és Eric Pinkins is okkal álmodozhat még arról, hogy Seahawks-mezben dicsőül meg.

A csapat kulcsemberei a gyárilag különc Marshawn Lynch kivételével tehát a 2010-2012 közötti draftokról kerültek ki. A legutóbbi két nekifutásból számszerűsíthető teljesítményével egyértelműen kimagaslik Luke Willson, ami némiképp minősíti is a 2013-2014-es draft classokat. Az idei első körös választási jog már biztosan hibátlanul hasznosult a tehetségesnek mutatkozó Jimmy Graham megszerzésével. A Schneider-Carroll páros jó eséllyel tovább öregbítheti draftmágusi hírnevét, mert bármelyik másik csapatvezetésnél több lehetőségük lesz rá – összesen 11 próbálkozás -, hogy megint belenyúljanak a tutiba.

144 nap múlva St. Louisba megyünk

Gyors értékelés a következő szezon menetrendjéről

Azt már a meccsek fordulókba sorolása előtt tudni lehetett, hogy a Seahawks a negyedik legrázósabb úton lesz kénytelen eljutni a rájátszásig, rosszabbul csak majdani ellenfeleink, a Steelers, a Bengals és a 49ers jártak. A mérkőzések felén a legutóbbi playoff mezőnyében küzdött csapatokkal nézünk majd farkasszemet. Nem volt titok az sem, hogy mely városokból indulóknak kell sokat utazniuk északnyugatra a legkevésbé sem elnéző fogadtatásért: Russell Wilson irányításával 22-2-es huszáros mérleggel áll a mindig masszív szurkolói jelenléttel megtámogatott csapat a CenturyLink Fielden. Tudtuk tehát, hogy kikkel szemben és hol kell ismét bizonyítani, hogy a Seattle változatlanul a liga legtetejébe tartozik. Mostanra az is kiderült, kit mikor kell legyőznünk.

CDJ4U0rW0AABT4V

Nem mintha nem férne bele néhány megengedhető vereség: idegenben nem szégyen alulmaradni a Green Bay, Cowboys és Ravens ligaelitbe tartozó kiválóságaival szemben, és az idényenkénti egy vereség otthon simán összejöhet akár a Lions, akár a Steelers elleni összecsapáson. A túlvégen a kötelezőnek tekinthető győzelmek sorakoznak, a Bears, a Vikings és a Browns ellen komoly csalódás lenne talán még a döntetlen is. A két szélsőérték közötti szürkezónában minden meccs kimenetele bizonytalan, napi formától, kiheveretlen vagy friss sérülésektől, bírói hibáktól a többieknél inkább függhet. Ide tartozik az NFC West teljes tagsága is. Ha Carson Palmer újra ki nem esik a játékból, az első számú kihívó egyértelműen a Cardinals lehet. A 49ers a jelek szerint visszacsúszik a Rams mellé, kellemetlen, meglepetésekre bármikor képes, de alapvetően legyőzhető csapattá válhat.

A ma közzétett menetrend az egyelőre inkább csak vélelmezett erőviszonyokat nézve kiegyensúlyozott, döntő részben hiányzik belőle a monoton darálás, a legveszélyesebb ellenlábasok között mindig akad egy – most még – könnyebben legyűrhetőnek tűnő vetélytárs. A legkomolyabb kaptató a negyediktől a nyolcadik hétig tartó időszak lehet: a remek védelemmel felálló Lionst fogadjuk, aztán a Bengalshoz utazunk, hogy otthon a bennünket többnyire szoros meccsekre késztető Panthers várjon ránk. A három nagymacska és egy mindössze négynapos pihenő után a 49ers jön idegenben, hogy a bye week előtt a tavaly torkunkon akadt Dallas-szal zárjuk az idény első felét.

Már most biztosra vehető, hogy a csapat egy rekordját megdönti ősszel-télen: a franchise egész történetében nem játszott öt főműsoridős meccset egyetlen szezon alatt. Idén ez összejön, a Packers, Lions és Ravens elleni derbiken túl a San Franciscó-i vendégszereplés és a hazai Arizona is a kitüntetett műsorsávban megy le – jó eséllyel a magyar közvetítésben is. Pete Carroll tehát tovább javíthatja a seattle-i pályafutása alatt eddig elért 13-1-es primetime győzelmi mutatóját.

A rájátszásba jutás ezúttal sem hullik majd magától a csapat ölébe, de semmi okunk kételkedni abban, hogy a Seahawks, ahogyan legújabbkori történetében, 2010 óta mindig, ezúttal is beférhet a legjobbak szűkített mezőnyébe. A zsinórban 5. playofftól pedig már csak néhány lépés az 50. Superbowl.

(Zárásként és zárójelben néhány bold prediction a nyitófordulóra: Russell Wilson már az első negyedben túldobja a 10000 yardot, Jimmy Graham már az első tétmeccsen touchdownt ér el, lesz érvényes elkapás frissen draftolt, újonc WR-től, és a védelem egyebek mellett legalább két szerzett labdával véteti majd magát észre a Rams ellen. És a legbátrabb: nem eszünk meg egyetlen trükkös játékot sem!)

Offseason beharangozó, 1. rész – Offense

Bár még biztos sokan a Super Bowl győzelem örömmámorában úsznak (NANÁ!), de Pete Carroll és John Schneider számára már február 4-én elkezdődött a 2014-es bajnokság.

Elkezdődik az offseason, fel kell tölteni a játékos keretet, elkezdődnek a tárgyalások a szabadügynökökkel, vagy azokkal akiket már most hosszú távra a csapatnál akarnak tudni (pl. Earl Thomas). Mindezt úgy, hogy figyelni kell az aktuális fizetési sapkát, gondolni a draftolandó újoncokra és persze szem előtt tartani a hosszú távú terveket. Nem könnyű munka, de a front office-unk megmutatta, hogy ebben is kiemelkedőt tud nyújtani. Nézzük meg, hogy csapatrészenként milyen feladatok állnak a vezetőség előtt, szigorúan szurkolói szemmel! Ma a támadókat vizsgáljuk meg.

Irányítók:

Talán itt van a legkönnyebb dolgunk. Russell Wilson személyében egy olyan franchise irányítónk van, aki a 2. évében Super Bowl-t nyert. Sorolni tudnánk azokat az egyébként remek irányítókat, akiknek ez egész karrierjükben nem sikerült (még). Így a legfontosabb pozícióban hosszú időre megvan a kezdőjátékosunk, akinek a játéka még tovább tisztulhat, fejlődhet. Áldott állapot ez (gondoljunk csak a Cleveland Browns-ra pl.)! A helyettese az a Tarvaris Jackson, aki szabadügynök státuszban van. Sok csapat szeretne egy ilyen backup irányítót a csapatába, T-Jax most gyűrűt is nyert, ismeri a rendszert, a játékosokat, és az öltözőben is fontos a jelenléte. Mindenképp hosszabbítani kellene vele szerintem, annak ellenére, hogy nem olyan típusú játékos mint Wilson. Van még B. J. Daniels, aki viszont bár felépítésben és stílusban hasonlít Wilsonra, de nem rendelkezik NFL szintű képességekkel. John Schneider még a Green Bay Packers menedzsereként minden évben draftolt egy QB-t (Matt Flynn pl.), és nem tartom kizártnak, hogy idén is fog a draft végén, vagy ha nem, akkor egy draftolatlan újonc személyében. Wilson-nak ez a 3. éve lesz az NFL-ben, minden bizonnyal 2015-ben kapni fog egy új szerződést (annak ellenére, hogy 2016-ig tart az újonc szerződése), amely már 8 számjegyű átlagfizetést tartalmazhat.

Running Back/Full Back:

A futó poszt sem tűnik igazán bonyolultnak, bár a Seahawks esetében ezt kijelenteni egyértelműen nem lehet. Marshawn Lynch a franchise futó, nem kérdés. Beast Mode mögött már érdekes lehet a helyzet. A 2012-ben kiválasztott Robert Turbin a bíztató első éve után nem tudott előrébb lépni 2013-ban, az irányító megvédésében pedig sokat hibázott. Mondhatnánk, hogy ott van a tavaly meglepetésre a 2. körben draftolt Christine Michael, aki viszont meccset is alig kapott újonc idényében nemhogy labdát, okként pedig nála is az játszott, hogy a passz blokkolásban nem NFL szintű. C-Mike tisztán jobb képességű játékos, mint Turbin, robbanékonyabb, rettenetes nagy potenciállal, és volt egy éve, hogy a hiányzó tudást is magába szívja. Azt várom, hogy 2014-ben határozottan több játéklehetőséget kapjon Turbint megelőzve a depth chart-on. FB poszton Michael Robinson szabadügynök ismét, és mivel Derrick Coleman és a szintén tavaly draftolt Spencer Ware is ott van a rosteren, kétlem hogy visszaigazolnánk. Ware-t várom kezdőnek. Hogy ezen kívül milyen játékos mozgások lesznek, azt meg csak az Isten tudja. (lásd: Adam Muema esete és Szűcs Gergő írása.)

Tight End:

Zach Miller 7 milliót fog keresni 2014-ben, és a csapat fizetési sapka szituációját tekintve ez sok. Tehát inkább nem fog. Miller fontos a csapat számára, blokkolásban nagyon jó, és a kezei is megbízhatóak. De ahhoz, hogy maradhasson, bele kell mennie egy komolyabb fizetéscsökkentésbe. Én azt gondolom, hogy meg fognak egyezni, számokba nem mennék bele. 2. helyen ott van a tavaly draftolt Luke Willson, aki szolid újonc évet produkált, blokkolásban kell fejlődnie (sokat), de úgy gondolom van jövője a csapatnál. Aki még említést érdemel az Anthony McCoy, aki a 2013-as évet sérült listán töltötte. Mivel egyben szabadügynök is, minden bizonnyal olcsón újraigazolható lenne, de biztos tesztelni fogja a piacot (ami vélhetően nem lesz nagy iránta). De ha nálunk is köt ki, nem tudhatjuk hogy milyen formában. Ebben az esetben szerintem draftolhat a csapat egy projekt játékost a hátsó körökben, az én titkos favoritom Marcel Jensen lenne. A srác bivaly erős, és elkapásban is megbízható, magas célpont. Persze az is lehet, hogy Miller megy, abban az esetben szinte borítékolható egy korai körös TE draft.

Elkapók:

Ahogy az várható volt, Sidney Rice-tól megvált a csapat. Ennek nagyon egyszerű okai vannak: amellett, hogy cirka 7 millió dollár szabadult fel a fizetési sapkában ezzel a lépéssel, Rice nem tudott ismét egészséges maradni, és nem tudta azt a játékot hozni, amit a fizetése alapján egy első számú elkapótól várna az ember. Golden Tate szabad ügynök, aki bár nem játszott rosszul, nem tudta átvenni Rice szerepét pedig a lehetőség adott volt. Mindenesetre az látszik, hogy elég jól megértik egymást Wilsonnal, ráadásul kiváló punt returner, így ha hajlandó a csapat számára is megfelelő szerződést aláírni szerintem marad. 2013-ban a draftolatlan Doug Baldwin volt a leghasznosabb célpontja Wilsonnak, 3. kísérleteknél rendre őt kereste a labdával, Baldwin pedig megbízható célpontnak minősült. Ezen felül sokszor segített az irányítónak is mikor annak menekülnie kellett. Baldwin korlátolt jogú szabad ügynök lesz, minden bizonnyal kap egy 2. körös tendert, és remélhetőleg utána egy hosszú távú szerződést. Percy Harvin nagy fegyver lehet (lesz), csak maradjon egészséges. A döntőn láthattuk ismét mire képes, gondoljunk csak bele egy teljes szezonban mit tudna csinálni. Jermaine Kearse sokat fejlődött, remek mélységi elkapásokkal jelentkezett, neki helye van a rosteren. Aki viszont hiányzik, az egy magas, erős felépítésű elkapó, aki meg tudja nyerni a párharcokat a levegőben. Egy igazi end zone célpont. 2014 pedig a legjobb év, hogy ilyen need-je legyen egy csapatnak. Jobbnál jobb elkapók jelentkeztek az idei draftra, az egyiket be kell húzni, akár az első kör legvégén. Itt is van egy favoritom Brandon Coleman személyében. Ricardo Lockette nagyon hasznos tagja volt a speciális egységnek, ezzel lehet esélye idén is a rosteren találnia magát.

Támadófal:

Mostanában a legkényesebb kérdés, de biztos, hogy olyan nagy a gondunk itt, mint ahogy sokan vélik? Elvégre ezzel a statisztika alapján a liga végéhez tartozó egységgel lett 13-3-as mérlegünk, és nyertünk Super Bowl-t. Persze nem azt mondom, hogy nincs mit javítani, de nem is nevezném aggasztónak a helyzetet. 2013-ban akkor voltunk igazán bajban, mikor egyszerre volt sérült a két szélső tackle (Okung és Giacomini) és a center Max Unger. Az akkori McQuistan-Carpenter-Jeanpierre-Sweezy-Bowie kezdő ötöstől pedig nem lehetett elvárni értékelhető dolgokat, nem is nagyon láttunk. Ellenben ha a kezdők egészségesek, teljesen más képet mutat ez az egység. Nem a legjobbak, de egy jó közepes szintet tudnak hozni. Okung LT poszton a legjobb 10 környékén van. Unger Pro Bowler és jobb annál, mint amit 2013-ban láttunk tőle, sérülések nehezítették a dolgát. Sweezy még mindig egy másodéves, védő falemberből konvertált guard, még mindig fejlődik. Jobb oldalon Giacomini alulértékelt játékos, attól függetlenül, hogy nekem nem a kedvencem. Ugyanakkor ő szabad ügynök lesz, kérdés, hogy visszahozzuk-e a csapathoz, szerintem a megfelelő áron kellene.

A legnagyobb kérdés a baloldali guard szerepe, McQuistan már kifelé öregszik, Carpenter meg sehogy sem akar/tud a tőle elvárt(?) szinten játszani. Ezért sem lepne meg, ha az első választottunk a drafton Xavier Su’a-Filo lenne.

Vannak jó reményű fiatalok, Bowie a szezon vége felé guard-ban már egész jól mozgott, lehet ott is ragad. Alvin Bailey is remekül szállt be, bár ő is guard-ot játszott, bár igazi tackle felépítése van, egyelőre nem tudni, hogy mi lehet vele a terve Cable mesternek. Tehát fontossági sorrendben Giacomini visszaigazolása lenne az első, LG poszton új versenyző, majd a cserék minőségének a javítása.

Egyelőre eddig fogott a tollam, legközelebb a védelem és a speciális egység kerül terítékre. Hozzászólásaitokat ne tartsátok vissza, van miről beszélni.  🙂