Az öt legfontosabb történés a holtszezonban
A 12. ember február eleje óta tudja, hogy a paradicsom kapuját és a pokol legsötétebb bugyrát mindössze egyetlen yard választja el egymástól. Azok kedvéért, akik most eszmélnek a Superbowl utolsó másfél percének sokkjából, vagy majd’ két hónap után kezdik feladni azt az elszánásukat, hogy szeptemberig nem néznek az NFL közelébe sem, röviden rangsoroljuk az elmúlt hetek – összességében bíztató – fejleményeit.
1. A Jimmy Graham-trade
A korai Guy Ritchie-filmek hangulatát idéző alcím a seattle-i támadósor legjelentősebb fejlesztését takarja a 2012-es draft harmadik köre óta. A szabadügynök-piac legelső és mindmáig talán legnagyobb visszhangot kiváltó húzásaként a New Orleans Saints egy negyedik körös pickkel megfejelve átengedte a liga egyik legjobb tight endjét a Seahawksnak Max Ungerért és egy első körös draftjogért cserébe. Drew Brees bánata a mi örömünk, Russell Wilson profi karrierje során először dobálhat tartósan klasszis elkapónak, mert Jimmy legalább annyira WR, mint amennyire TE. Az irányító statisztikai mutatói mellett a red zone teljesítményünk is óriásit javulhat, Graham jelenléte több teret adhat Baldwinéknak is a kibontakozásra, jelentősen feljavíthatja a támadójátékunkat. Miller munkáját megköszöntük, Moeakit elvitte a Falcons, ezzel felszabadítva a 88-as mezszámot. A poszt mélységét így Willson és Helfet mellett a felépült McCoy adja. A ligaelitbe tartozó center távozása persze komoly veszteség, pótlására az ex-oaklandi Stefen Wisniewski jött szóba legnevesebb jelöltként, róla viszont úgy hírlik, hogy vállsérülésből lábadozva is túl sokat kér. A rosteren ott van még Patrick Lewis, dolgozunk Schilling visszahozatalán, és persze draftról is szerezhető alkalmas középső ember a támadósorba. Az elsőkörös draftjogért igazán nem kár annak fényében, hogy a 31. helyen választhattunk volna vele, miközben Schneider mindössze 16 első kört érő játékosról tud. A csere mérlege tehát összességében pozitív, az offense végre megkezdheti a felzárkózást a több éve ligaelső védelmünkhöz.
2. Beast Mode on, and on, and on
Már csak azért is, mert a támadóink legjobbja még egy ideig biztosan velünk marad. Marshawn Lynchnek egy évre ugyan még érvényes szerződése volt, de a hírek a visszavonulásának lehetőségéről is szóltak. Szerencsére hamar dűlőre jutott a csapatvezetéssel, a 7 millió helyett 12 milliót kap a következő szezonban, és ha végleg meg nem unja, nagyjából hasonló summára számíthat még két évig (9 és 10 millió). A deal jelentőségét nem nagyon kell magyarázni, ha a szűkszavú szörnyeteg velünk van, megy a futásra építő támadójáték, ami nélküle még nehezen elképzelhető. Azzal, hogy Lynch marad és Graham jön, Wilson az elmúlt évek két top3 TD-gyárosa közül választhat. Ha van derűlátásra okot adó eredménye az elmúlt időszaknak, akkor biztosan ez az.
3. Maxwell sas lett
A 49. SB végjátékában is komoly szerepet vivő Browner távozása után ismét gyengült egyet a Legion of Boom. Byron Maxwellnek az Eagles tízmilliót is hajlandó volt megadni egy évre, nekünk ennyire nem futotta. A helyére két tapasztalt veterán jött: Cary Williams (éppen Philadelphiából) és Will Blackmon próbálkozhat meg azzal, hogy Sherman túloldalán hozzá mérhetőt produkáljon. A jó hír, hogy a nagydöntőn sérülésekkel játszó secondary a többszörösen összetört Lane kivételével a szezonkezdetre bevethető lesz. Hasznos igazolás lehet a Brownstól érkezett Ahtyba Rubin, aki Mebane-t tehermentesítheti (válthatja ki?).
4. 11 újonc jöhet
A tavalyi FA-piacon elszenvedett veszteségeinket 4 pickkel kompenzálja az NFL, így jelenlegi tudásunk szerint összesen 11 új játékost választhatunk az április végi drafton. Az elsődleges feladat a támadófal megerősítése, Unger mellett Carpenter is távozott, így akár több kimustrált birkózót is szerezhetünk a rettegett hírű Britt-Sweezy páros megtámogatására. Jól jönne egy-két azonnal éles WR is, mindenütt másutt a cseresor erősíthető, a szabadügynökként távozott másodvonalbeliek (Jeron Johnson, Bryan Walters, O’Brien Schofield, Malcolm Smith stb.) pótolhatóak.
5. Wilson még egy évet lehúz bagóért?
Az utolsó legfontosabb történés egy nem-történés: a több szempontból mindenki másnál jobb első három szezont hozó irányítónkat most lehetne először érdemei szerint megfizetni. A hírek egyszer a nagyon közeli szerződéskötésről, másszor a tárgyalások még meg sem kezdéséről szólnak. Van, aki biztosra veszi, hogy Russ az NFL legjobban megfizetett játékosa lesz, más szerint akár ki is töltheti az újoncszerződését, és ősztől újra fillérekért játszhat. A csapatvezetés kreatív megoldásokról beszél, amit a legelterjedtebb változat szerint teljes egészében garantált, de cserébe valamelyest alacsonyabb fizetésként fordít a szaksajtó. Wilson (és Wagner) új szerződése tehát még várat magára. Különösebb ok persze nincs a sietségre, ha valami, akkor az biztosan tudható, hogy a felek meg akarnak és meg fognak állapodni.
A megmondóemberek egyöntetű véleménye szerint többedik éve változatlanul a Seahawks a legtehetségesebb, legerősebb játékosállománnyal rendelkező csapat. A motivációval az ismert körülmények miatt biztosan nem lesz gond, a legfontosabb embereink velünk maradtak, és ha esetleg épp nem is azok, őszre egészségesek lesznek. A támadóink acélosabbak lehetnek, mint a Carroll-érában valaha. Szóval érdemes a rossz emléket félretéve odafigyelni: könnyen lehet, hogy amit eddig láttunk, csak a kezdete volt a Seahawks történelmi menetelésének.